MTK Baráti Kör

Ha megkérdeznénk, az MTK szurkolókat, melyik sportág versenyzői hozták eddig a legtöbb bajnoki diadalt klubunknak, a többség valószínűleg a kajak-kenura vagy a vívásra gondolna, alighanem jó néhányan tippelnének az asztaliteniszre és az evezésre esetleg a gyorskorcsolyára. Az atlétika felteszem nem túl sok szavazatot kapna. Pedig ez a jó tipp. Atlétáink több mint kétszáz alkalommal állhattak a felnőtt első osztályú bajnoki dobogó tetején.   A pontos számot nehéz megmondani, mert ez az a sportág, amiben szinte minden jogelődünk nyert bajnoki címeket (MTE, KAOE, Egyetértés stb.) Voltak versenyzők, akik az MTK mellett másik egyesület színeiben is nyertek, az adatok néha egymásnak ellentmondóak abban a tekintetben, hogy egy adott bajnoki cím megszerzésekor éppen melyik egyesület színeiben szerepelt a győztes sportoló.       
Az I. Világháborút megelőző utolsó két békeév bajnokságán 4-4 győzelemben volt részünk. 1913-ban  Szalay Pál 100 és 220  yardon, Rajz Ferenc 880 yardon győzött Wardener Iván a magasugrók között lett bajnok. 100 yardon kék-fehér dobogot ünnepelhettünk, a második Szenes József, a harmadik Boros Géza lett. Rajz Ferenc szintén 1913-ban 500 méteres távon 1:07,6-os idővel világcsúcsot ért el. 1914-ben szinte másolták versenyzőink az előző évet. 100 yardon Szenes, 880 yardon Mickler György győzött, Wardener megvédte magasugró bajnoki címét, Marschalkó Teofil pedig egy mérföldön bizonyult a legjobbnak.  

Wardener Iván 

  
 A háború kitörése az MTK-t is sújtotta. Sorra hívták be versenyzőinket, akik közül Mickler György, Ondrus István és Rákos Jenő is a harctéren vesztette életét. Hertzka Jenő szakosztályvezető is bevonult, Helyét Goldmann Ignác „Bundi” vette át. Beugróként ő a következő évtizedekben még többször is betöltött átmenetileg különböző vezető posztokat a szakosztályban.

Atlétáinkat az Első Világháborút követően is tragédiák sora sújtotta. Nagy tehetségű nyolcszázasunkat Harmat Imrét az MTK – MAC mérkőzésen a lelátóról hurcolták el és gyilkolták meg Horthy különítményesei. Néhány évvel később atlétáink edzője Bodor Ödön, a műjégpályán szenvedett halálos balesetet. A helyére került Gáspár Dezső fiatalon meghalt 1934-ben. (Ekkor ismét Goldmann Bundi vezette az edzéseket.) Dr Bodánszky Pál, Grosz István, dr Váradi Mihály és Wurm Miklós a Holokauszt áldozata lett.

Grósz István

De térjünk vissza a valódi sporthoz. Mint az a fejezet végén látható táblázatból is kiderül az 1910-es évek végétől az 1930-as évek közepéig az MTK volt az egyik legeredményesebb magyar atléta csapat.  A nemzetközi szintéren is voltak szép sikereink. Melyek közül kiemelkedik Muskát László 4. helye, melyet a 4 X 100-as váltó tagjaként az 1924-es párizsi olimpián ért el. A szövetség éves rangsorában rendre a 2. vagy 3. helyen szerepelt az MTK. Az igazi erőssége klubunknak mégsem a felnőtt csapat volt. A számos egyéni bajnoki cím mellett az ifi csapat erejét mutatja, hogy évről évre szinte biztosan számítani lehetett három-négy vagy olykor még több váltó és csapatbajnoki aranyra fiataljainktól. Különösen eredményesek voltak ifi atlétáink az 1924-26-os időszakban, amikor három év alatt 29 bajnoki címmel öregbítették az MTK hírnevét. A két világháború közötti időszakban összesen 74 magyar bajnoki címet szereztek ifjúsági atlétáink. Ugyanekkor ifi versenyzőink 30, a felnőttek 11 országos csúcsot is elértek. Felnőtt atlétáink 47 bajnoki címét az alábbi táblázat tartalmazza.

Wurm, Fonyó, Bese, Király, Zalai